BL. Üdvözlöm Önöket, a mai találkozás sokkal színesebb lesz, hiszen vendégem Horváth Sándor a BME adjunktusa, aki egyben a Pataki és Horváth Építész Irodának a vezetője és tulajdonosa.
BL: Sándor kiváló szigetelő szakmérnök egyben a ZÉOSZ elnökségének a tagja, a külföldi, nemzetközi kapcsolatokért ő felel. A zöldtető építés két szakmának az elengedhetetlen együttműködéséről szól, a szigetelő és a kertépítő szakmáéról.
A szigetelő szakember mondja el, hogy a zöldtető építések kapcsán milyen feladatai vannak, és milyen problémákat kell megoldani egy szigetelő szakembernek.
Sándor, számtalanszor keresnek meg azzal az ötlettel, hogy társasházban lakunk, van egy lapos tetejű épületünk, és de jó lenne rajta egy zöldtetőt építeni.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Én mindig azt mondom, hogy először forduljanak szigetelő szakemberhez, szakmérnökhöz. Ha hozzád fordulnak, mi az, amit tanácsolsz a megkeresőknek?
HS: Először is köszönöm szépen a meghívást és azt tudom mondani, hogy a zöldtető minden bizonnyal sokaknak szívügye, egyfajta szerelem kérdése. Egy picikét én is így kötődök ehhez a témához. Annyit hagy pontosítsak, hogy nem vagyok szigetelő szakmérnök, ennek összeférhetetlenségi okai vannak, és koordinálom és oktatom régóta ezt a képzést, és így nem vehetek részt rajta. Így valószínű, hogy én voltam és leszek az egyetlen, aki konyít ugyan valamit a szigetelésekhez, de az életben soha nem lehet szakmérnök. De félre a tréfával.
Ténylegesen nagyon sok kérdéskört kell megvizsgálni, ha valaki egy tetőre, meglévő tetőre zöldtetőt szeretne kialakítani.
Először is egy lapos tető készen van, adva van a vízszigetelése, adva van a hőszigetelése, adva vannak a peremei, a toldásaik, kémények, szellőzők, antennák vannak rajta, ezek mind új szerepet kapnak.
Az első kérdés:
– Eldöntsük, hogy egy kis réteg vastagságú extenzív, vagy egy nagyobb réteg vastagságú, esetleg pihenésre, díszkert létrehozására is alkalmas intenzív tetőt akarunk elkészíteni. A kettőnek nagy különbsége a vastagságon túl, a vastagságból adódó többletterhelés.
Tehát az első kérdés – ami igen, vagy nem lehet – elbírja-e a tető a többletrétegeket, vagy nem.
– Milyen vastagsággal lehet terhelni a meglévő födémünket?
A második kérdés:
– Milyen állapotban vannak a tető szigetelési rétegei?
A tetőnek a kritikus rétege a vízszigetelés. Ezért ha felépítményt teszünk rá, akkor azt csak egy jó állapotban lévő szigetelésre szabad megtenni, hiszen egy ilyen értékes felépítménnyel, ami növénytakaró, vagy esetleg egy kiegészítő járólap burkolást jelent ezzel hosszú-hosszú évekre meghatározzuk a tetőnek az állapot.
Na, már most, itt konzerválni egy elavult, elöregedett esetleg nem teljes értékű vízszigetelést ez nagyon-nagy hiba lenne.
Másodjára tehát azzal kell foglalkozni, hogy megvizsgáljuk a tetőnek a vízszigetelését.
Ezt csak kifogástalan állapotban lehet alkalmas arra, hogy föléje növénytakaró kerüljön. Ez önmagában még mindig nem minden, mert közismert, hogy a növényzetnek egyrészt vegyi károsító hatása van, gyökérsavak keletkeznek, illetve a gyökérzet mechanikai szúró, igénybevételt fejt ki az alatta levő szigetelési rétegek irányában.
Ezért, úgynevezett gyökérálló szigetelés lehet csak alkalmas arra a célra, hogy a tetőnk növényzettel legyen telepítve.
A gyökérálló szigetelés tulajdonképpen kívülről a laikus számára nem látható különbség. Az anyag összetételben, a hordozórétegben és a toldási, átlapolási, hegesztési, ragasztási technikákban látjuk ezt a különbséget. Egy komoly vizsgálati eljárás van, ami gyökérállóvá minősít egy szigetelést. Ez az egyes technikák függvényében, 2 vagy 4 évig tartó vizsgálat sor, ez alapján mondható ki egy vízszigetelésre a gyökérálló minősítés.
Amennyiben a meglévő szigetelésünk nem gyökérálló – márpedig egy eredendően nem növényzetre telepített szigetelésre vélhetőleg nem gyökérálló szigetelést építettek be – akkor vagy egy új gyökérálló záró réteget kell felhordani, vagy gondoskodni kell egy külön védőrétegről a tetőnek legalább azon a szakaszán, ahová a növényzetet kívánjuk telepíteni.
A soron következő fontos kérdés:
A tetőben vajon mennyi hőszigetelés van?
Folyamatosan drágulnak az energiahordozók, manapság nagyon sokan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy épületeiket energetikailag is korszerűsítik, ebbe nyílászáró cserén a falak hőszigetelésén túl természetesen bele tartozik a hőszigetelés vastagítása a tetőn is.
Célszerű tehát, ha egy ökológiailag egy ilyen értékes felület születik, akkor a tető rétegeit is próbáljuk meg a soron következő 10, 15 év elvárható műszaki színvonalára hozni.
Ez azt jelenti, hogy egy értéknövelő felújítást akkor tudunk rendesen végrehajtani, hogyha a tető rétegeit is a holnap-holnapután színvonalára emeljük, azaz kiegészítő hőszigetelést építünk be.
Ez többféle formában is lehetséges:
- elképzelhető úgy, hogy a meglévő vízszigetelésre kiegészítő hőszigetelés kerül és erre egy új, gyökérálló vízszigetelést helyezünk fel;
- de elképzelhető úgy is, hogy a meglévő vízszigetelést közvetlenül a régi eredendő felületén feljavítjuk, és ennek a tetejére helyezünk fel hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező, és nedvességre nem érzékeny műanyag hab rétegeket. (Ez a mai gyakorlatnak megfelelően extrudált polisztirol hab lehet, vagy pedig formahabosított expandált hablemezek.)
Ez utóbbinak az előnye, hogy a profilozott kialakításából adódóan bizonyos mennyiségű víz tárolására is alkalmas lehet, illetve az alsó csatornácskái a felesleges víz elvezetéséről is gondoskodnak. Ezáltal megoldottnak tűnik az új növényzettel telepített tető nedvesség háztartása is.
Ahogy a mondás tartja: két legyet ütünk egy csapásra, míg a tető hőszigetelési értékén is növeltünk.
Szigeteléstechnikai szempontból nem elhanyagolható kérdés, illetve hasznosítási szempontból nem elhanyagolható kérdés, hogy ha egy tetőből zöldtető lesz, akkor annak legalább évenként, de a legegyszerűbb esetben is 2-3-szor karbantartási igénye van.
Innentől kezdve a tető munkahelynek minősül, tehát megfelelő biztonságtechnikai berendezéseket, szerkezeteket kell beépíteni, azaz pl. olyan csonkokat kell elhelyezni, vagy sodronyt végig vinni, amibe az egyéni munkavédelmi övnek a kötélrendszere kiköthető.
Másik megoldás, egészen igényes esetben egy intenzív pihenést is biztosító tetőkertnél, akár korlátot kell építeni arra a tetőre, amin korábban nem volt. Ez a korlát, még ha a legegyszerűbb esetben is áttört, akkor is építési engedély köteles, hiszen egyrészt egy rendeltetésváltás van, másrészt pedig az épület szerkezete, homlokzatai megváltoznak.
Tehát egy intenzív zöldtetőnél építési engedélyben is kell gondolkodni!
Ami e fölé kerül, ugye az, amiről beszélünk, a növénytakaró és az ültető közeg. Ezeknek, a rétegeknek már kevésbé van szigeteléstechnikai jelentősége, de hát az élményt, az élvezetet és mindazokat az ökológiai előnyöket, amikről most nem beszélünk, vagy amire most nem kívánok kitérni, azokat ezek a rétegek hordozzák.
