A zöldtetők építése lassan az egyedüli módját jelentik a nagyvárosi zöldfelületek növelésének, tekintettel az önkormányzatok haszonelvű, gazdaságossági politikájának, amely a pillanatnyi, látszólagos anyagi előnyökért minden foghíjat beépít, értékesít.
A városrendezési tervek legfeljebb a régi parkok fenntarthatóságát, felújítását tűzik ki célul, újak létesítésére elvétve akad példa. Ilyen körülmények között a zöldtetők ökológiai szerepe felértékelődik és alapvető szempont, hogy jelentőségüknek megfelelően kezeljék őket.
A zöldtetők kivitelezésük során egyszeri többletköltséget jelentenek a beruházónak, de a későbbiekben ellenszolgáltatásként megtérülő előnyök sokaságát nyújtják. Nemcsak ökológiai kiegyenlítő funkciót biztosítanak, jelentős mértékben javítva a lakók életminőségét, hanem közvetve anyagi hasznot is hoznak.
A zöldtető, mint egy sapka védi a tetőt az időjárás kitettségétől. Óvja a vízszigetelést a káros UV sugárzástól, a nagy (téli-nyári) hőingadozástól, ez által gátolva a vízszigetelés elöregedését, megduplázva élettartalmát. A mai korszerű vízszigetelésekre a gyártók 30-40 év garanciát adnak, a zöldtető adta védelem ezt egy emberöltőre növeli. A nem kielégítően védett szigeteléseket 4-5 év után javítani kell, 15-20 év alatt teljesen szanálni. Tekintetbe véve a szigetelés élettartam növelő hatást, 20 év távlatában a zöldtetők egyszeri bekerülési költsége, a szigetelés felújítási költségeivel szemben nyereséget mutat. (Németországi 20 éves vizsgálatok eredménye.)
A zöldfelület a természetes sugárzás 80%-át, és a lehullott csapadék jelentős részét képes elnyelni.
Már 10cm vastag, sekély réteg felépítésű, extenzív zöldtető is 70%-al csökkenti a tetőről elfolyó csapadék mennyiségét.
A fenti tulajdonságokból fakad, hogy párologtatással és hőelnyelő képességével jelentősen hűti a környezetét, javítja a mikroklímát.
Kutatások megállapították, hogy a tetőkön kialakított kerteknél – forró nyári napokon – 30 C° hőmérséklet csökkenés is elérhető, egy hagyományos tetővel szemben.
A zöldtető megoldást jelent a zivatarok esetén jelentkező extrém csatornaterhelés problémájára. A tetőkerti szubsztrátok nagy mennyiségű vizet szívnak magukba, lecsökkentik a csatornákat terhelő csúcsidőszakot, késleltetik a tetőről lefolyó víz mennyiségét. A csatornarendszerek tervezésénél a zöldtetőket, mint költségcsökkentő tényezőt – kisebb átmérőjű csatorna is betölti a szerepét – veszik figyelembe Németországban, továbbá a zöldtetőt építő beruházóknak nem kell csatorna díjat fizetni.
A tetőkön a növények levélzete megköti a port, csökkentve az allergén anyagok levegőbe jutását. A tetőkertek kiváló lehetőséget nyújtanak rekreációs, közösségi terek kialakítására, nemcsak a pihenést, hanem a lakók szocializációját is szolgálják. A szépen, esztétikusan megépített zöldtetők értéknövelő beruházások.
Hazánkban a zöldtető építés alapját az OTÉK által előírt zöldfelület beszámíthatóság képezi. A födémre felhordott termőföld vastagsága, és a többszintű növényállomány beszámítható a telek minimális zöldfelületébe. Sajnos, az OTÉK rendeletei számos ellentmondást tartalmaznak, amelyek orvoslása nélkül, nem várható következetes zöldfelület gazdálkodás.
Az ellentmondásos hazai gyakorlat eredményeként Magyarországon épített zöldtetők több, mint 90%-a intenzív zöldtető, míg a Lajtán túl ennek a fordítottja igaz. Az intenzív zöldtetőknek nemcsak a bekerülési, hanem a fenntartási költsége is többszöröse az extenzívének. A szabályzók felülvizsgálatára ösztönöz a klímaváltozás. Az MTA Vahava kutatási programja az éves csapadék mennyiség jelentősebb csökkenésével számol, már rövidebb távon is. Az intenzív zöldtetőket pedig csak rendszeres – automata – öntözéssel lehet minőségben fenntartani, a vízdíjak várható drasztikus emelkedése mellett.
A zöldtetők karbantartása elengedhetetlen kényszer, nemcsak a felsorolt előnyei miatt, hanem azért is, mert egy szakszerűtlenül megépített, vagy gondozás híján tönkrement zöldtető többnyire csak talajcserével menthető meg, amely egy beépített környezetben az eredeti bekerülési költségek sokszorosát jelenti.
Okulásul: a Dach+Grün szaklap 1995. májusi számában Dr. Hemmerle a Német Zöldtetőépítők Szövetségének elnöke arról írt, hogy „ Az elmúlt 20 évben, a szakszerűtlen ápolás következtében tönkrement zöldtetők felújítása kb. 2 Milliárd német márkába kerülne”.
A tanulságot levonva, igyekezzünk a zöldtetők építését és fenntartását hozzáértőkre bízni, megőrizni a meglévőket és olcsóbban, szakszerűbben kivitelezni a jövőben épülőket.
Bellavics László
zöldtető szakértő
