Paradicsom, tök vagy méz Közép- Európa zöldtetőiről, Aloe vera vagy tequila a trópusok tetőkertjeiről – sokrétű a zöldtetők haszonnövényekkel való beültetési lehetősége. Manfred Köhler professzor a „haszonnövények a zöldtetőn” témát fejti ki a Dach+Grün számára – élelmiszer, melyet úgyszólván az ég küld.
Csekély termőrétegen is ültethető gyümölcs vagy zöldség. Ezek a lehetőségek azonban Európában nincsenek eléggé kihasználva. Az ötlet, hogy haszonnövényt lehet a tetőn is termeszteni, a 80-as években a permakultúrával jutott vissza Európába. Az azóta meglévő lelkes zöldítők privát projektei különleges esetek maradtak, míg Ázsiában a „vertical farming” – ha csak gondolati szinten is -, de egyre jobban fejlődik.
A kis területek és egy intenzív fajkeverék kihívás, ami sok időt igényel, ezért Európában ezt csak a nagyon lelkesek engedik meg maguknak, míg Ázsia egyes országaiban a túlélésre használják föl ezeket a lehetőségeket. Jó példák vannak, amelyek többnyire nem ismertek. A „Food from the roof” egy alapítvány, mely az aktuális zöldtető „őrületben” sok nagyvárosban megtalálható Amerikától Európán át Ausztráliáig.
A haszonnövények beültetésének útjában állt eddig a nagyvárosok porszennyezettsége, ami az elmúlt években jelentősen csökkent.
Egy zöldtető tulajdonos élelmiszer kínálatában különböző kerti növények, mint például az eper szerepelne, és ez egy lehetőség is lenne a tető beültetés reklámozására.
A „food from the roof” megoldást nyújthatna a Föld sűrűn lakott részeinek élelmiszer problémáira. A tetőn kialakított rizsföldek Bangladeshben ismertek. Szingapúrban és Ausztráliában hidrokultúrás haszonnövények beültetésével kísérleteznek a tetőkön. Erről bővebben vitatkozni a 2012-es brisbane-i zöldtető világkonferencián lehet, amin a Green Roof Australia tagjai erre a témára fogják a hangsúlyt helyezni.
A zöldtetők sok lehetőségnek kínálnak megvalósulási teret. Németországban a tetőbeültetésről folytatott vita legtöbbször a tetőkert és az extenzív beültetés közti ellentéthez vezet. Más országokban inkább azt a kérdéskört vitatják, hogy ezek a területeket, ha beültetik, akkor nem lesznek-e alkalmasak haszonnövények termesztésére is.
Alapvetően a haszon-tetőkert ősi formája a tetőbeültetéseknek. A „Függő kert” is például haszonkert volt. A szőlő, olajfa, narancsfa egyidejűleg biztosított árnyékot és élelmet. A rövid szállítás és a lopásbiztonság beszélnek a földközi- tengeri és az elő-ázsiai térség haszon-tetőkertjeiért. Német nagyvárosok haszon zöldtetői is már régóta ismertek, mint például egy Münchenben 1913-ból.
A 80-as években újból fellendült a zöldtető építés iránt az érdeklődés. Számos lelkes ember akadt, akik zöldségeket akartak termeszteni a beültetett tetőkön. Sok kétely állt eléjük, mint például a belvárosi nagy porszennyezettség, a megkövetelt ápolás és a rendszeres öntözés, a tulajdonviszonyok és az építési előírások, továbbá a hiányos leesés védelem és növények által okozott lehetséges károk a tető felületén.
De voltak úttörői a zöldségültetésnek. A permakultúra Bill Mollison szerint a gondolati fenntarthatósághoz vezet. A saját ingatlan önellátása az előtérben áll, mivel a tetőfelületeket termőhelyként be lehet vonni. Egy kicsit megváltozott formában, de vannak innen induló kezdeményezések Berlin-Marienfelde közelében és véghez vitt projektek is. Egy másik aktuális projekt keretében konyhakerteket létesítenek Berlin egyes tető felületein, amit a lakók jól befogadtak.
Haszonkertek a tetőn- európai példák
Európában egy külön kertstílus tetőn haszonkertet létesíteni és már rég eltávolodott az önellátási szükségletektől.
Egy haszonkert a tetőn többletmunkát is jelent, amit az alapján értékelnek, hogy gyümölcsöt, zöldséget vagy gyógynövényt akarnak a csodálkozó közönségnek mutatni.
A kínálat alkalmazkodik az extrém feltételekhez, ami főleg erős besugárzással és széllel jár. Az alacsonyan növő növények előnyben vannak. Különösen alkalmas az eper, a saláta és a fűszernövények. Míg a metélőhagyma az egyik legsikeresebben termesztett növény extenzív zöldtetőn, és alig használják, a többi haszonnövény intenzív ápolást igényel. A beültetés saját igény szerinti kialakítása izgalmas kihívás és élmény a tetőkertésznek. Mivel a konyhakerti növényeket professzionálisan el kell ültetni, számos egészségügyi vizsgálatnak vannak alávetve, így egy külön fejezetet képeznek.
Haszon tetőkertek az USA-ban
Bronx-ban (New York) a tetőn létesített tetőkerteken zöldséget termesztenek, s számos közös projekt fut a szomszédok közt. A politika is jó szemmel tekint rá, „urban farming” névvel illeti. Az előállított élelmiszer fontos szomszédsági termék. A méhek által termelt méz pedig – melyet főleg szédum növényekből gyűjtenek – az egyik amerikai tetőkertészetnek a specialitása.
Haszon tetőkerti példák Ázsiából és Ausztráliából
A mezőgazdasági területek sem kicsik és a városok sem túl nagyok. Mégis örvendetes a tető felszínt kihasználva a saját területen saját kéz által termett élelmiszer, és nem utolsó sorban az ötletgazda, Bill Mollison közkedveltsége. Mindenekelőtt a száraz, forró Elő-Ázsiában és további területeken – megfelelő magassági fekvéssel – már évszázadok óta széles körben elterjedt a lapos tetők beültetése. Ami újszerű, hogy Távol- Keleten, pl. Szingapúrban, hidrokultúrás termesztéssel nagyobb arányban kísérleteznek. Különösen sikeres például a paradicsom termesztése. (Wilson, 2009)
A nagy népességűrűség és a kevés művelés alá vonható terület vezetett oda Bangladeshben, hogy egyre több tető felületén legalább időszakosan termeljenek élelmiszert. A tetőn létesített rizsföldek nagy statikai kihívás a helyi kísérletezőknek.
A száraz és forró trópusi területek tetőin sikeresen termeszthető növény az Aloe Vera. Emellett az agavefaj mellett más alkalmas növényeket is sikeresen termesztenek, mint pl. a tequila növénye. (Jarmer, 2008) Amennyiben az ázsiai területeken vastagabb szubsztrát réteg is lehetséges a tetőkön, haszonfákat is termeszthetnek rajtuk. Jó bizonylat, a Dach+Grün előző évi számában bemutatott shanghai-i vágóhíd tetején épített tetőkertek.
Bangkokban egy kerületi városháza tetején létesített haszon tetőkert példáján, mely a lakók által is támogatott, nőhet a tetőkertek jelentősége. Ezen a tetőn négy kertésznő gazdálkodik a biológiailag termesztett zöldségek és a saját készítésű trágya félék forgalmazásával. A belvárosi fekvés ellenére a növénytermesztés eleget tesz az organikus földművelés kritériumainak. A tető legsikeresebb növényei a papaya és különböző saláta félék.
Egy ötlet, amely visszatér Németországba
A 80-as évek óta néhány dolog megváltozott. Megnövekedett az igény a változatos tetők iránt. Az esővíz technológia az ivóvíz felhasználása nélkül teszi lehetővé az öntözést. Az évtizedek alatt csökkent az imissziós terhelés a belvárosi területeken. A kertészkedés újra divat, és mint mozgás, akár a fitnessezés egyik alternatívájaként is szolgálhat. A főzés aktuális kultúrája is megnöveli az igényt a különlegességek iránt. Ezzel a kritériummal figyelemfelkeltő sikerként értékelhető az a jelentős munka, melynek eredményeként a tetőn, saját kezűleg termesztett hozzávalókat nyerünk. A „roofcooking” egy újabb trend lehetne, mely a tetőkertek mellett, megfelelő technikai feltételek mellett grillezővel ellátott tetőteraszt is megkövetelhetne. Kereskedelmi körökben a tetőteraszok az egész világon esti találkozóhelyként szolgálnak.
Kétségtelenül: Amíg privát épületről van szó, szabadon rendelkezhetünk a tető (gazdasági) hasznosításáról. Lakóközösségi vagy szomszédi tetőkertek használatakor már szabályokat kell kikötni. Egy haszon tetőkert magasabb szintű infrastruktúrát kíván meg, mint egy puszta élvezeti tetőkert.
Kapcsolódó írások