Haszonnövények a zöldtetőn

Paradicsom, tök vagy méz Közép- Európa zöldtetőiről, Aloe vera vagy tequila a trópusok tetőkertjeiről – sokrétű a zöldtetők haszonnövényekkel való beültetési lehetősége. Manfred Köhler professzor a „haszonnövények a zöldtetőn” témát fejti ki a Dach+Grün számára – élelmiszer, melyet úgyszólván az ég küld.

Csekély termőrétegen is ültethető gyümölcs vagy zöldség. Ezek a lehetőségek azonban Európában nincsenek eléggé kihasználva. Az ötlet, hogy haszonnövényt lehet a tetőn is termeszteni, a 80-as években a permakultúrával jutott vissza Európába. Az azóta meglévő lelkes zöldítők privát projektei különleges esetek maradtak, míg Ázsiában a „vertical farming” – ha csak gondolati szinten is -, de egyre jobban fejlődik.

A kis területek és egy intenzív fajkeverék kihívás, ami sok időt igényel, ezért Európában ezt csak a nagyon lelkesek engedik meg maguknak, míg Ázsia egyes országaiban a túlélésre használják föl ezeket a lehetőségeket. Jó példák vannak, amelyek többnyire nem ismertek. A „Food from the roof” egy alapítvány, mely az aktuális zöldtető „őrületben” sok nagyvárosban megtalálható Amerikától Európán át Ausztráliáig.

A haszonnövények beültetésének útjában állt eddig a nagyvárosok porszennyezettsége, ami az elmúlt években jelentősen csökkent.

Egy zöldtető tulajdonos élelmiszer kínálatában különböző kerti növények, mint például az eper szerepelne, és ez egy lehetőség is lenne a tető beültetés reklámozására.

A „food from the roof” megoldást nyújthatna a Föld sűrűn lakott részeinek élelmiszer problémáira. A tetőn kialakított rizsföldek Bangladeshben ismertek. Szingapúrban és Ausztráliában hidrokultúrás haszonnövények beültetésével kísérleteznek a tetőkön. Erről bővebben vitatkozni a 2012-es brisbane-i zöldtető világkonferencián lehet, amin a Green Roof Australia tagjai erre a témára fogják a hangsúlyt helyezni.

A zöldtetők sok lehetőségnek kínálnak megvalósulási teret. Németországban a tetőbeültetésről folytatott vita legtöbbször a tetőkert és az extenzív beültetés közti ellentéthez vezet. Más országokban inkább azt a kérdéskört vitatják, hogy ezek a területeket, ha beültetik, akkor nem lesznek-e alkalmasak haszonnövények termesztésére is.

Alapvetően a haszon-tetőkert ősi formája a tetőbeültetéseknek. A „Függő kert” is például haszonkert volt. A szőlő, olajfa, narancsfa egyidejűleg biztosított árnyékot és élelmet. A rövid szállítás és a lopásbiztonság beszélnek a földközi- tengeri és az elő-ázsiai térség haszon-tetőkertjeiért. Német nagyvárosok haszon zöldtetői is már régóta ismertek, mint például egy Münchenben 1913-ból.

A 80-as években újból fellendült a zöldtető építés iránt az érdeklődés. Számos lelkes ember akadt, akik zöldségeket akartak termeszteni a beültetett tetőkön. Sok kétely állt eléjük, mint például a belvárosi nagy porszennyezettség, a megkövetelt ápolás és a rendszeres öntözés, a tulajdonviszonyok és az építési előírások, továbbá a hiányos leesés védelem és növények által okozott lehetséges károk a tető felületén.

De voltak úttörői a zöldségültetésnek. A permakultúra Bill Mollison szerint a gondolati fenntarthatósághoz vezet. A saját ingatlan önellátása az előtérben áll, mivel a tetőfelületeket termőhelyként be lehet vonni. Egy kicsit megváltozott formában, de vannak innen induló kezdeményezések Berlin-Marienfelde közelében és véghez vitt projektek is. Egy másik aktuális projekt keretében konyhakerteket létesítenek Berlin egyes tető felületein, amit a lakók jól befogadtak.

Haszonkertek a tetőn- európai példák

Európában egy külön kertstílus tetőn haszonkertet létesíteni és már rég eltávolodott az önellátási szükségletektől.

Egy haszonkert a tetőn többletmunkát is jelent, amit az alapján értékelnek, hogy gyümölcsöt, zöldséget vagy gyógynövényt akarnak a csodálkozó közönségnek mutatni.

A kínálat alkalmazkodik az extrém feltételekhez, ami főleg erős besugárzással és széllel jár. Az alacsonyan növő növények előnyben vannak. Különösen alkalmas az eper, a saláta és a fűszernövények. Míg a metélőhagyma az egyik legsikeresebben termesztett növény extenzív zöldtetőn, és alig használják, a többi haszonnövény intenzív ápolást igényel. A beültetés saját igény szerinti kialakítása izgalmas kihívás és élmény a tetőkertésznek. Mivel a konyhakerti növényeket professzionálisan el kell ültetni, számos egészségügyi vizsgálatnak vannak alávetve, így egy külön fejezetet képeznek.

Haszon tetőkertek az USA-ban

Bronx-ban (New York) a tetőn létesített tetőkerteken zöldséget termesztenek, s számos közös projekt fut a szomszédok közt. A politika is jó szemmel tekint rá, „urban farming” névvel illeti. Az előállított élelmiszer fontos szomszédsági termék. A méhek által termelt méz pedig – melyet főleg szédum növényekből gyűjtenek – az egyik amerikai tetőkertészetnek a specialitása.

Haszon tetőkerti példák Ázsiából és Ausztráliából

A mezőgazdasági területek sem kicsik és a városok sem túl nagyok. Mégis örvendetes a tető felszínt kihasználva a saját területen saját kéz által termett élelmiszer, és nem utolsó sorban az ötletgazda, Bill Mollison közkedveltsége. Mindenekelőtt a száraz, forró Elő-Ázsiában és további területeken – megfelelő magassági fekvéssel – már évszázadok óta széles körben elterjedt a lapos tetők beültetése. Ami újszerű, hogy Távol- Keleten, pl. Szingapúrban, hidrokultúrás termesztéssel nagyobb arányban kísérleteznek. Különösen sikeres például a paradicsom termesztése. (Wilson, 2009)

A nagy népességűrűség és a kevés művelés alá vonható terület vezetett oda Bangladeshben, hogy egyre több tető felületén legalább időszakosan termeljenek élelmiszert. A tetőn létesített rizsföldek nagy statikai kihívás a helyi kísérletezőknek.

A száraz és forró trópusi területek tetőin sikeresen termeszthető növény az Aloe Vera. Emellett az agavefaj mellett más alkalmas növényeket is sikeresen termesztenek, mint pl. a tequila növénye. (Jarmer, 2008) Amennyiben az ázsiai területeken vastagabb szubsztrát réteg is lehetséges a tetőkön, haszonfákat is termeszthetnek rajtuk. Jó bizonylat, a Dach+Grün előző évi számában bemutatott shanghai-i vágóhíd tetején épített tetőkertek.

Bangkokban egy kerületi városháza tetején létesített haszon tetőkert példáján, mely a lakók által is támogatott, nőhet a tetőkertek jelentősége. Ezen a tetőn négy kertésznő gazdálkodik a biológiailag termesztett zöldségek és a saját készítésű trágya félék forgalmazásával. A belvárosi fekvés ellenére a növénytermesztés eleget tesz az organikus földművelés kritériumainak. A tető legsikeresebb növényei a papaya és különböző saláta félék.

Egy ötlet, amely visszatér Németországba

A 80-as évek óta néhány dolog megváltozott. Megnövekedett az igény a változatos tetők iránt. Az esővíz technológia az ivóvíz felhasználása nélkül teszi lehetővé az öntözést. Az évtizedek alatt csökkent az imissziós terhelés a belvárosi területeken. A kertészkedés újra divat, és mint mozgás, akár a fitnessezés egyik alternatívájaként is szolgálhat. A főzés aktuális kultúrája is megnöveli az igényt a különlegességek iránt. Ezzel a kritériummal figyelemfelkeltő sikerként értékelhető az a jelentős munka, melynek eredményeként a tetőn, saját kezűleg termesztett hozzávalókat nyerünk. A „roofcooking” egy újabb trend lehetne, mely a tetőkertek mellett, megfelelő technikai feltételek mellett grillezővel ellátott tetőteraszt is megkövetelhetne. Kereskedelmi körökben a tetőteraszok az egész világon esti találkozóhelyként szolgálnak.

Kétségtelenül: Amíg privát épületről van szó, szabadon rendelkezhetünk a tető (gazdasági) hasznosításáról. Lakóközösségi vagy szomszédi tetőkertek használatakor már szabályokat kell kikötni. Egy haszon tetőkert magasabb szintű infrastruktúrát kíván meg, mint egy puszta élvezeti tetőkert.

 

Kapcsolódó írások

Vélemények

Vadász György (Kossuth és Ybl díjas építész, egyetemi tanár, 2011 Prima Primissima díjas):

Bellavics Lászlót, – aki ma már a barátom – új házam építésénél ismertem meg.
Ősi kertész. A föld, – a növények,- a fák és virágok igézett varázslója. Amit kaptam tőle gyönyörűséges és varázslatos. Egymásnak tartozunk köszönettel.

Marosi István:

“Ez a videós távoktatás hiánypótló ebben a témában. Remélem, rövidesen sort keríthetek saját ház építésére. Ha így lesz, mindenképpen zöldtetőt szeretnék. Az ön hírlevelei nélkül valószínű elkövettem volna az összes alapvető hibát, amikre ezek után nagyon oda fogok figyelni. Az ebben a témában kapható “szakkönyvek”-ből hiányzik az a többéves tapasztalat, amivel ön rendelkezik. Szóval örülnék, ha irásos formában is beszerezhető lenne a továbbképzés anyaga.
Köszönöm, hogy megosztotta velem a tapasztalatait.”