Érdemes a “kályhától kezdeni”, – alapok nélkül egymás sarkára hágunk.
A zöldtetők felépítése: mit – miért?
Akik jártasabbak a zöldtetők terén, és úgy érzik, hogy a szerkezeti felépítésen már rég túl vannak, e téma azoknak is szolgálhat újdonsággal:
– “zivatar, cseppkőbarlang” a lakásban;
– óvakodj a fehér hőszigeteléstől;
– csúszós pálya a fordított rétegrend.
12 Vegetáció
11 Ültető közeg
10 Szűrő-védő réteg.
9 Szivárgó,- drén réteg
8.Gyökérvédő réteg (ha a vízszigetelés nem gyökérálló)
7. Vízszigetelés
6. Elválasztó-védő réteg
5. Hőszigetelés
4. Párazáró réteg
3. Lejtést adó réteg
2. Teherhordó szerkezet
1. Felületkiegyenlítő és felületképző réteg
A tervezési hibák eredője, hogy a zöldtetők felépítményét úgymond konstansnak, állandónak veszik, pedig az építéstechnikai feltételek alapvetően meghatározzák azt.
A tetőszerkezet úgy mond a zöldtető alapját képezi, és ezért, ha valaki egy zöldtető kivitelezése mellett dönt, elsőként a meglévő vagy a tervezett épületszerkezettel kell foglalkoznia.
Mindig a kiindulási alap függvénye a felépítmény!
A gyakorlatban az egyenes és fordított rétegrendű tetők terjedtek el. Mindegyik szerkezetet másként kell a terhelhetőség és a növénytelepítés lehetőségei tekintetében megítélnünk. Ezért a következőkben röviden próbálom vázolni az egyes változatok ismérveit.
Az egyhéjú, átszellőztetett, légréteg nélküli lapos tetőkön létesülő zöldtetők tetőszigetelése kétféle lehet:
- egyenes rétegrendű, amelyben a hőszigetelés a csapadékvíz-szigetelés alatt helyezkedik el.
(- vasbeton tartószerkezet; – párazáró réteg; – hőszigetelés; – vízszigetelés; – mechanikai védőréteg; – drénréteg; – szűrő réteg; – ültető közeg; -vegetáció). - fordított rétegrendű, amelyben a csapadékvíz-szigetelés felett helyezkedik el egy speciális hőszigetelés.
EGYENES RÉTEGRENDŰ TETŐ:
Ennél a típusnál igaz leginkább, hogy a részletekben van elrejtve a lényeg. Sokak számára ismerős, penészfoltok, elszíneződés a plafonon. Ezekben az esetekben a tervezés, kivitelezés során egyetlen aprócska, lényegtelennek tűnő hibát vétettek, nem zárták el a tető alatti tér meleg levegőjének az útját a hőszigetelés felé.
– Mi történt? Ugyanaz a jelenség játszódik le a födémen, mint a zivatarok esetén. A felfelé áramló meleg levegő a felhőzónában a hideg levegővel találkozva lehűl, és csapadékot képez.
Estünkben az alsó, fűtött légtér páradús, meleg levegője, a hőszigetelés téli, alacsonyabb hőmérsékletű, kültéri levegőjébe ütközik, és a hőszigetelésben lecsapódik. A tetőszerkezetbe benyomul a vízgőz, és átnedvesíti azt. Mivel a tetőszerkezet vastag rétege csak kevés vízgőzt tud elpárologtatni, a hőszigetelésben folyamatosan víz gyűlik össze, csökkentve így annak hatékonyságát. A keletkező víz akár továbbszivároghat lefelé és ott egy “cseppkőbarlangot” is kialakíthat.
Megoldás: egy párazáró réteg elhelyezésével megakadályozhatjuk a belső légtér vízgőztartalmának a hőszigetelésbe jutását.
A hőszigetelést felülről vízszigetelés zárja, amely megakadályozza, hogy a tetőszerkezetbe felülről víz kerülhessen.
A kivitelezés során előforduló esetleges sérülésektől ajánlott, a vízszigetelést külön mechanikai védő réteggel megóvni.
Gépkocsi beállóknál gyakori megoldás a hőszigetelés nélküli egyrétegű tető felépítmény.
Jellemző, hogy a rendszer télen gyakran teljesen átfagy, ezért itt különösen fagytűrő növényzet szükséges.
FORDÍTOTT RÉTEGRENDŰ TETŐ:
Ez a tetőszerkezet annyiban tér el az eddig tárgyalt építésmódoktól, hogy itt a hőszigetelés a vízszigetelés felett található.
Ez csak akkor lehetséges, ha a felhasznált hőszigetelés nem képes vizet felvenni,- ezt megfelelő tanúsítvány bemutatásával igazolni kell.
Legmegfelelőbb az extrudált polisztirolhab hőszigetelés. Ez a műanyaghab zártcellás, ezért vizet nem vesz fel, nem fagy meg.
Az extrudált polisztirolhab színe sohasem fehér!
A hazánkban kaphatók színe kék, rózsaszín, világoszöld, vagy sárga.
Ennél az építésmódnál a hőszigetelés védi a vízszigetelést, ebből adódik, hogy elmaradhat a speciális védőréteg külön beépítése.
A fordított rétegrendű tetőn kialakított zöldtetőnél arra kell ügyelni, hogy nyitott építésmódot” alkalmazzunk!
Kevesen vannak vele tisztában, hogy mennyire csúszós e pálya.
A miértre a válasz:
- A drénréteg és a vegetációs réteg céljára használt anyagok legyenek a lehető legnagyobb szemcseméretűek, hogy ne akadályozzák a hőszigetelés feletti páradiffuziót.
- A pangó víz kedvezőtlenül hat az épület energiamérlegére, ezért kell, hogy a rendszer felfelé átengedje a párát, a csapadékból visszamaradó víz el tudjon párologni
- A fordított rétegrendű zöldtetők építésére az öntözésnélküli extenzív zöldtetők a legmegfelelőbbek.
- Fordított rétegrendű tetőn a termőföld felhordással készült, intenzív tetőkert kivitelezése a fent nevezett okok miatt nem célszerű, – ellentétben a hazai gyakorlattal.
- Amennyiben fordított rétegrendű szigetelésre intenzív zöldtetőt terveznek, úgy a drén kizárólag szemcsés, ömlesztett, ásványi, vagy újrahasznosított anyag lehet. (osztályozott, mosott kavics, ásványi zúzalék, égetett agyag-granulátum, tégla,- cserép őrlemény) legalább 10 cm vastagságban. Ezek a nagyszemcséjű anyagok biztosítják a tető és a gyökérzóna átszellőzését.
- Feltétlen kerüljük a formapréselt, drénlemezek használatát, mert párazáróak.
A laikusok számára a mummus, a beázástól való félelem, ezért a zöldtető építés egyik kulcsa: a VÍZSZIGETELÉS:
– biztosítja a zöldtetők vízhatlanságát, a beázástól való védelmet, a csapadékvíz-szigetelést.
A zöldtetőkön csak tanúsítvánnyal rendelkező gyökérálló csapadékvíz-szigetelés alkalmazható! (A gyökérállósági tanúsítványnak tartalmaznia kell a szigetelés átlapolásainak minősítését is.)
Általában gyökérállóak az 1 mm-nél vastagabb, egyrétegű, műanyag és gumi anyagú vízszigetelések.
A bitumenes lemezek közül gyökérállóak a rézfólia-betétes lemezek, illetve a speciális bitumenmasszával készült szigetelőlemezek.
- A nem gyökérálló csapadékvíz-szigetelésre külön gyökérzet elleni védőréteget kell elhelyezni. A védőréteg elhelyezése különösen fontos abban az esetben, ha meglévő lapos tetőnket szeretnénk zöldtetővé átalakítani.
- A gyökérzet elleni védőréteg feladata az, hogy megvédje a csapadékvíz-szigetelést a gyökérzet áthatolásától és a gyökérsavak hatásától.
- Ügyelni kell arra, hogy a nem gyökérálló bitumenes lemez és a műanyag fólia közé elválasztó filc réteg kerüljön, mert a két anyag kémiailag nem fér össze!
- Gyökérzet elleni védőrétegként nem alkalmazható semmilyen betonréteg, mert annak pórusai a víz felvételére alkalmasak, így a növény gyökerei a vizet keresve behatolnak, majd átfúrják a réteget.
- A csapadékvíz-szigetelést minden esetben legalább 2% lejtésben kell beépíteni, hogy biztosítsa a megfelelő lefolyást.
- A csapadékvíz-szigetelést az attika falak, kémények, falak mentén a járható sík felett, a várható lehulló hó magasságának függvényében, minimum 20cm magasan kell hézagmentesen, a vízbehatolását kizárva felhajtani.
Nem elég csak a födémen gondoskodni a szigetelés védelméről, ugyanilyen súllyal bír a használatból, vagy a kertészeti gondozásból adódóan a lábazatszigetelés védelme. Könnyen megsérülhet, ezáltal veszélybe kerülhet a tető vízhatlansága. Emiatt a függőleges szigetelés látszó szakaszát a sérülések elkerülésére mechanikai védelemmel kell ellátni (pl. fémlemez szegéllyel, kő, műkő burkolattal, stb.)
HŐSZIGETELÉS
A zöldtetőkön csak olyan hőszigetelő anyagok alkalmazhatók, melyek alaktartóak, korhadás mentesek, mérettartók, térfogatállandók, és a legfontosabb: lépésállók.
ELVÁLASZTÓ- VÉDŐ RÉTEG
Funkciója az érzékeny víz szigetelés alsó felületének védelme mechanikai sérülésektől, illetve
az aljzat és szigetelés elválasztása, ha azok kémiai szempontból össze nem illők.
- Egyenes rétegrendű tetőknél a hőszigetelés és a csapadékvíz szigetelést el kell választani, ha polisztirol hab hőszigetelés és lágy PVC lemez vízszigetelést alkalmaznak. Anyaga legtöbbször műanyag fátyolszövet, nem szőtt polipropilén, vagy filc, amelyet 10-15 cm-es átlapolással kell fektetni.
VÉDŐRÉTEG: a vízszigetelést, illetve a gyökérálló réteget védi a mechanikai hatásokkal szemben az építkezés, valamint később a zöldtető ápolása során is.
- Fontos, ha a vízszigetelésre drénréteg kerül, amely éles ásványi anyagokból, (pl. kavics, kőzúzalék, agyagkavics) áll. Ebben az esetben a védőrétegnek azt is meg kell akadályoznia, hogy a vízszigetelés a felette lévő rétegektől a terhelés során megsérüljön. Erre a célra természetesen a nagy szilárdságú anyagok ideálisak; leggyakrabban azonban ezek az anyagok viszonylag nehezek és ezért csak az intenzív tetőkerteknél jönnek szóba.
- Műanyag védőrétegek: általában újrahasznosított granulátumból vagy habosított anyagból készült védőtáblákat vagy lemezeket alkalmaznak. Átlagos terhelésnél rendszerint megfelelnek az 5-10 mm vastagságú anyagok.
DRÉNRÉTEG (VÍZTÁROZÓ-VÍZELVEZETŐ RÉTEG) feladata, hogy a vegetációs rétegből kiszivárgó csapadékot felvegye, tárolja, a felesleget a lefolyórendszer felé továbbítsa, és ezzel megakadályozza a pangó víz kialakulását.
A legtöbb esetben a szivárgó réteget is átszövik a gyökerek, ezért ajánlott olyan anyagot használni, amely képes a vizet tárolni.
Több országban a szivárgó réteg vastagságát beszámítják a vegetációs réteg vastagságába, tekintettel, hogy átgyökeresedő réteg.
Drénréteg természetes ásványi anyagokból:
- zárt pórusú természetes kövek: osztályozott, hordalékmentes kavics és zúzalék. Zöldtetők számára csak részben megfelelőek, csekély vízvisszatartásúak, nagy sűrűségűek, csak a felületükön tapad meg a víz. Nagy teherbírású födémeken, fordított rétegrendű intenzív zöldtetőknél praktikus, ahol automata öntözőrendszer biztosított.
- nyílt pórusú, természetes ásványok: a legalkalmasabbak e célra a láva és a tufa, amelyek porózus szerkezetükből adódóan belsejükben képesek vizet tárolni. Vízzel telített állapotban tömegük rendszerint kisebb, mint a zúzalék-kavics keverékeké.
Drénréteg szintetikus ásványi anyagokból:
- rendszerint agyagból, szerves anyag hozzáadásával készülnek, égetéssel. Nagy a pórustérfogatuk és alacsony sűrűségük alapján különösen ott alkalmasak drénréteg alkotására, ahol alacsony tömeg mellett jelentős drénfunkciót kell biztosítani.
- A töretlen, golyó alakú, puffasztott agyagkavics és pala kevés vizet vesz fel, csak a felületén képes a víz megtapadni, (kb. 10 térf.%) és ezért csak csekély mértékben tudnak hozzájárulni a zöldtetők vízellátásához.
- Ellenben ezeknek a zúzott, tört változatai kétszeres vízmennyiséget képesek felvenni a kiindulási anyaghoz képest. A vegetáció szempontjából ezért megítélésük pozitívabb. Főként extenzív zöldtetőknél és könnyű szerkezetű födémeknél fizetődik ki a bekerülési többletköltségük. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a tört anyagszemcsék élei miatt szükséges a védőréteg elhelyezése.
Drénréteg ásványi újrahasznosított anyagokból: az ipari nyersanyagtörmelékek közül a tégla és a porózus salak alkalmas a drénrétegbe történő felhasználásra.
Drénréteg műanyagból: a perforált, dombornyomott, kemény műanyag lemezek 25, 40 és 60 mm-es vastagságban kaphatók. A drénlemezek rekeszei ásványi anyaggal feltölthetők (pl. agyagkavics, téglaőrlemény), amely így bizonyos mennyiségű vizet képes tárolni.
SZŰRŐRÉTEG: a zöldtetőknél a rétegfelépítés rendszerint három rétegből áll: a drén- és a vegetációs réteg között egy szűrőréteg található. Ennek feladata, hogy a vegetációs rétegből a víz által kimosott, leiszapolható anyagokat kiszűrje. Ezáltal biztosított a drénréteg feladata, valamint védi a lefolyórendszert az eltömődéstől.
Szűrőréteg geotextíliából
Olyan műanyagokról (pl. polipropilén vagy poliészter) van szó, amelyeket termikus vagy mechanikus kezelés során vékony szövetté formáztak. A szövet rendszerint kielégítően vízáteresztő és a gyökerek számára átjárható.
A geotextíliákat tömegük és szilárdságuk alapján különböző minőségi kategóriákba sorolják. Fektetésük során a csatlakozásoknál 10-20 cm-es átlapolás javasolt, hogy ezeken a helyeken is biztosított legyen a megfelelő tisztaságú szűrőhatás.
ÜLTETŐ KÖZEG
A vegetációs réteggel szemben támasztott követelmények:
- meg kell felelnie a növények növekedési feltételeinek (úgymint víztározó képesség, pórustérfogat és tápanyagraktár);
- fontos a nagy vízáteresztő képesség biztosítása, hogy heves esőzések idején ne álljon meg a víz a felszínen.
- az anyag stabilitása, hogy megfelelő tér álljon a növényzet gyökerei rendelkezésére.
Az egyes követelmények gyakran egymás ellenében hatnak, ezért nem egyszerű a célnak megfelelő anyagot megtalálni. Tovább nehezítheti a dolgunkat az, hogy a kert típusától függően a növényzet nagyon eltérő követelményeket támaszthat.
Az intenzív és extenzív zöldtetők talajkeverékeivel szembeni elvárásokat a “Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei” ÉMSZ 2001. és a német “Zöldtetők tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelve” (FLL: Forschungsgesellschaft Landschaftsentwiklung Landschaftsbau E. V.) részletesen tartalmazzák.
VEGETÁCIÓ:
A növényzetet a zöldtető típusától, a talajkeverék minőségétől, a tervezési céltól függően kell megválasztani. Minden sikeres növényhasználat alapja az átfogó növényismeret, amely a növényekről megszerzett ismeretek mellett az élőhelyeket is érinti, valamint a növényápolási igényeket is magába foglalja. Így minden egyedi esetre egy funkcióját és életképességét tekintve megfelelő növénytársulás telepíthető.
Felhasznált irodalom:
Osztroluczky Miklós: Zöldtetők (Zöld szerkezetek 1998)
Horváthné Pintér Judit: A zöldtető nem ázik be, ha..(Szépkertek)
Walter Kolb, Tassilo Schwarz: Dachbegrünung intensiv und extensiv
(FLL: Forschungsgesellschaft Landschaftsentwiklung Landschaftsbau E. V.)
Bellavics László
zöldtető szakértő
Kapcsolódó írásom: https://zoldtetoepites.hu/mennyire-meghatarozo-a-zoldteto-retegrend/
