Amikor a Hóhért Akasztják…– avagy Amikor a Zöldtetőépítő Magának Épít Zöldtetőt
Mi kerüljön egy zöldtetőépítő házának tetejére, ha nem zöldtető? – ez természetes, és marketing szempontból sem utolsó. A kihívást először a helyi Önkormányzat jelentette: – Milyen tetőt szeretnének? – kérdezte a műszakis kolléga. – Zöldtetőt.- válaszoltam. – Nálunk csak piros tetők engedélyezettek. – De én zöldtetőt szeretnék, mivel zöldtetőépítéssel foglalkozom. – Mondtam már, hogy a faluban csak piros tetejű házakra adunk ki építési engedélyt. – ekkor esett le a tantusz. – De, én növényekkel beültetett, zöldtetőt szeretnék! Miután az építési engedélyre ráütötték a pecsétet, jött a következő kihívás: a „hogyan?”, – lévén addig csak lapos tetőkre építettem zöldtetőt. A feladat: 15°-os, azaz 27%-os dőlésszögű, fa födémre extenzív zöldtetőt építeni, – ami nem ázhat be, mert akkor a te nyakadba folyik; – ami nem csúszhat meg, mert akkor a te lefolyódat tömíti el, és ahol, ráadásul a te feleségedet kell hallgatnod. A prioritások ismeretében elsőként elkezdtem a német szakirodalmakat lapozni. A zöldtetők tervezési, kivitelezési és ápolási irányelvei alapján (FLL) különböző dőlésszög-csoportokat különböztetnek meg. A tető lejtésének megfelelően változik a technológia. Lejtés 0-2%-ig (0-1°) A 2%-nál csekélyebb lejtésű tetők az érvényes „Vízszigetelt tetők tervezési és kivitelezési irányelvei” (Lapostető-irányelvek 1992) szerint egy olyan külön kialakítást jelentenek, amelyeket csak kivételes esetben lehet kivitelezni. Zöldtető-létesítés szempontjából ezek az úgynevezett lefolyástalan tetők kategóriájába tartoznak. Alkalmazásuk a csapadékban szűkölködő területeken előnyös, mert így a vegetációs közeg több vizet képes tárolni. – Felhívom a figyelmet, hogy extenzív zöldtetők lefolyástalan födémekre nem építhetők, mivel a szárazságtűrő szukkulensek nem bírják a pangó vizet! Ellenben jónak értékelhető ez a dőlésszög, egy öntözéses intenzív tetőkert létesítésekor. Feltételezve az elégséges, legalább 10cm vastag ásványi drén, (pl. 16/32-es, osztályozott, mosott kavics) meglétét. Rendszerint ez azzal jár, hogy kiegészítő, ill. vastagabb vízszigetelés szükséges. Lejtés 2-5%-ig (1-3°) A fenti dőlésszög megfelelő, mert egyrészt kiegészítő víztartalék képződik a zöldfelépítmény részére, miközben a tetőről történő gyorsabb vízlefolyás is biztosítva van. Ez a technológia kevésbé terheli a vízszigetelést, így elegendő a szokásos vízszigetelés: kétrétegű bitumenlemezzel vagy egyrétegű műanyag fóliával. Zöldtető létesítése 2-5%-os lejtésű födémen gond nélkül lehetséges, eróziótól nem kell tartani. Lejtés 5-36%-ig (3-20°) Az ilyen felszíni dőlésszöggel rendelkező tetőknél gondoskodni kell a növények számára a szükséges vízvisszatartásáról, valamint meg kell akadályozni az ültetőközeg lemosódását. A nagyobb lejtő következtében a csapadék viszonylag gyorsan folyik le, miközben a rendszer kevesebb vizet tud visszatartani a növényzet számára. A víz gyorsabb lefolyása ugyanakkor növekvő felületi eróziót okoz, amely akár zöldfelépítmény lehordásához is vezethet. A szakirodalmak szerint, a 15°-os (27%) tető-dőlésszögtől építéstechnikailag biztosítani kell, hogy az ültetőközeg ne tudjon elmozdulni, megcsúszni a tetőn. Erre egyrészt magán az alépítményen elhelyezett küszöböket, vagy a zöldfelépítményben kialakított, fából készült csúszásgátló, rácsos megoldásokat javasolnak. A vízszigetelés alatt felcsavarozott küszöbök előnye, hogy élettartamuk megegyezik a tető szerkezetével. Hátránya, hogy négyszögletű küszöb alkalmazása esetén, a sarokpontokra nehezedő felületi nyomás veszélyezteti a vízszigetelést. Ezt lehet mérsékelni a küszöb és a vízszigetelés közé elhelyezett vastagabb filccel. – Ezt a technológiát elvetettem, mivel a küszöb mögött bizonyos mennyiségű víz gyülemlik fel, amely csökkenti az ültetőközeg tapadását, növeli a lecsúszás veszélyét. A másik megoldásként a kollégák által is javasolt, zöldfelépítményben kialakított csúszásgátló farács kínálkozott. A faszerkezet nincsen a födémhez rögzítve, így nem veszélyezteti a tető vízszigetelését. Az ültetőközegbe beszivárgó csapadék nem torlódik fel, mivel a csúszást gátló keresztfák magasságát a hosszanti fa profiljától függően jól be lehet állítani. Hatékonyságát, a csúszásgátlást növeli, ha kókuszrostból készült hálót helyeznek a farács alá. A tetszésemet még sem nyerte el, mivel nem tartós megoldás. Hátránya, a szubsztrátban elhelyezett fa az idő múlásával elkorhad. Olyan megoldásra törekedtem, amely egy emberöltő alatt biztosan nem szorul korrekcióra. Biztosítja a lehullott csapadék jelentős részének az ültetőközeg általi felvételét, a felesleges víz gyors elvezetését, és kizárja az eróziót, a lemosódást. A kivitelezéshez a legtartósabb anyagokat használtam. A tető peremén körben, a látszó fafelület mögött 4cm vastag, 15cm magas (fém zártszelvény maggal erősített), műanyag (recycling) szegély van felerősítve. Rögzítése tűzihorganyzott „L” vasakkal történt, a fa födémhez csavarozva. Erre a recycling szegélyre lett ráhajtva a PVC szigetelés, amely bádoggal lett lezárva. Az ültetőközeg csúszásmentes megtartására saját kútfőből merítettem. Perforált, 5mm lyukbőségű, 5mm falvastagságú, 200mm széles és 2000mm hosszú fémlemezeket találtam a kereskedelemben. Ezeket hajlíttattam meg hosszirányban oly módon, hogy a derékszög talp része 120mm, a felálló szár pedig 80mm lett. Az így elkészített, vízáteresztő gát-lemezek lettek 2m-ként, a tető hajlásszögére merőlegesen, a födém teljes szélességében rácsavarozva a vízszigetelt födémre. (Azóta a kereskedelemben, erre a célra előre-gyártott rozsdamentes, szegélyek beszerezhetők). A talplemezeket rögzítő, szigetelést áttörő csavarok felülről kaptak egy 100mm-es széles, kiegészítő PVC szigetelést, felülről ráhajtva, mint egy nyelv. A leragasztás csak felülről, a tető dőlésszögének irányából történt, mivel a csapadékvíz lefolyásának iránya egybeesett a tetőlejtéssel. A perforált „gátakkal” bordázott, vízszigetelt födémre szűrő rétegként 200 gr-os Typar került, amelynek vastagságát a lemez bordákon megdupláztuk. A csúszásgátlást elősegítésére 10cm vastagságú, speciális, érdes felületű, jól egymásba kapaszkodó szemrészecskékből álló, minimális leiszapolható részt tartalmazó, Fito-Tect ültetőközeget használtunk. Ennek az egyrétegű, extenzív, ásványi és újrahasznosított ipari termékekből álló ültetőközegnek az egyik nagy előnye, hogy gyorsan átereszti a vizet, de nagyfokú porozitása révén a lehullott csapadék közel 70%-át megköti. A Fito-Tect csak a gyökérzónában, a felső 2-3 centiméterben tartalmaz szerves anyagot, amely megfelelően biztosítja a sedum sarjak gyökeresedéséhez és első kétévi fejlődéséhez szükséges tápanyagot. A végeredmény jóleső érzéssel tölt el, mivel egy kifogástalanul működő, 0%-os lemosódású, extenzív zöldtetőt sikerült építenem. Az egyik oldalt dél-nyugatifekvésű, erős napsütésnek kitett zöldtető is kiválóan bírja a gyűrődést, amint a mellékelt fotó is bizonyítja, amely két éves, augusztusi állapotot tükrözi. A sarjvetést követő első három hetet kivéve, egyszer sem lett öntözve, sőt gyomlálva sem. Köszönöm az ÉMSZ vezetőségének, hogy lehetőséget adtak e Jubileumi Számban a zöldtetőépítő szakmának is a megnyilvánulásra. A témaválasztást azért érzem aktuálisnak, mert egyre több családi ház építésekor vetődik fel az igény extenzív zöldtető építtetésére. Fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy a zöldtetők népszerűsítésében a szigetelő szakmának semmivel sincsen kisebb érdeme, mint a kertészeknek, sőt! – külön köszönet érte. A ferde tetők zöldesítésének technológiai ismérveit tekintve, – megítélésem szerint – nemcsak az építtetők, de a tervezők és a kivitelezők sem rendelkeznek elegendő szakirodalmi forrással, gyakorlattal. Ezt a hiányt próbáltam enyhíteni saját tapasztalataim megosztásával. Remélem sikerült új és használható, speciális szakmai ismeretekkel szolgálnom! Akik a jövőben rendszeresen kívánnak tájékozódni a zöldtetőépítés Nyugat-európai trendjéről, és szívesen hallanak – több mint 15 év alatt – a kivitelezői gyakorlatban szerzett tapasztalataimról, azokat szívesen várom honlapomon: www.zoldtetoguru.hu
Felhasznált szakirodalom: Walter Kolb, Tassilo Schwarz: Dachbegrünung intensiv und extensiv Bellavics László zöldtetőszakértő |
Legolvasottabb zöldtető cikkek